2010. október 21., csütörtök

Egy jo kis nap...

Ugy ebredni, hogy egy valtozatos szep vilagot megismerhetunk, szerintem ez Istentol jovo ajandek.Latni azt, ahogy elindul az elet egy sokmillios nagyvarosban, latni azt a nyugodtsagot ami a levegoben van. Van valami ebben a hinduk lakta varosban ami potolhatatlan: a mosoly es az emberek tiszta, boldog tekintete. Es fuggetlenul attol, hogy eppen a boltban arulnak vagy temetesre mennek.Sot, talan azokat lattam a legboldogabbaknak. Mert ok ugy tartjak, hogy az elet evilagi resze az csak toredeke a lelek halhatatlan tulvilagi eletenek. Es mosolyogva fogadjak a halalt. Mint ahogy mosolyogva tapicskolnak a pocsolyaban az ehes utcagyerekek is. Van valami amit szerintuk nem lehet megvaltoztati: a Sors kereket. Kinek mi van megirva, azt kell megelje. Igy tudja a korrgo gyomru kisfiu az utca vegerol, hogy neki nem az az elet van elore elrendelve, hogy sokmeteres testorokkel megrakott limuzin szallitsa ot az iskolaba, hanem az, hogy onfeledten jatszodjon a sarban a tobbi hasonlo sorsu kis maszattal egyutt. Es van valami ebbe a varosban amit mashol nem talalni meg: senki nem tiltakozik es kiabal a sorsa ellen. Mindenki elfogadja azt ami neki elore meg volt irva a Sors Konyveben. Ez az a konyv amit europa nepei nem ismernek es nem is akarnak a csaladi konyvespolcokon latni. Pedig sokszor sokakat megakadalyozna ennek ismerete, hogy lopjanak, csaljanak vagy eppen sikkasszanak... annak remenyeben, hogy atvaltozhatnak koldusbol kiralyfiva. Ez az amiben itt nem hisznek es soha nem fognak hinni. Meg a hindu mesekben sem...

Nincsenek megjegyzések: